Sóstókáli templomrom

A sóstókáli templomrom a Káli-medence egyik ékszerdoboza. A medence keleti oldalának központi részén helyezkedik el. Körbetekintve Kővágóörs és Köveskál tornyai sejlenek fel a távolabbról. Közel a Kornyi-tó, illetve a rom megközelítése is könnyi a Köveskál és Kővágóörs között húzódó műúttól.

A sóstókáli templomrom története röviden

A romanika stílusjegyeit magán hordó Árpád-kori templom a XIII. században épülhetett. A Káli-medence mocsaras világa jól védhető lakóhelynek bizonyult a korai középkorban. A XVI. századtól a Rátóti nemzetségé, akik elég sok birtokkal rendelkeztek a körnéken. Sóstókál falu első említése 1389-ből való, magáról a templomról hiteles említés nem esik. A falu és a templom pusztulását feltehetően a török okozta. Veress D. Csaba Kál-völgy története című írásában jegyzi meg, hogy míg 1542-ben a faluban még 3 egytelkes nemesi családot írtak össze, az egy évvel ezutáni törökdúlást követően már senkit.

Rómer Flóris a XIX. század második felében járt a környéken, ekkor elhagyott romként írja le a templomot. Diadalíve, a szentély és az északi fal akkor is állt és most is dacol az idővel. A rom környékén tudtunkkal nagyobb szabású régészeti feltárás nem történt.

A sóstókáli templomrom leírása

Sóstókál falu romtemploma egyenes szentélyzáródású, egyhajós, dongaboltozatos, tipikis falusi templomocska volt. Szűkebb környéke több érdekességet is rejt. Közvetlen közelében felfedehetőek kisebb kőkupacok. Ezek feltehetően a falu lakóépületeinek nyomát őrzik. Illetve pár százméterre északra a romtól megtalálhatók a sóstókáli pusztapalota falmaradványai. Ezekről a templom történeténél is kevesebbet tudunk. Talán a legvalósznűbb, hog középkori nemesi udvarház lehetett.